Fonal férgek. Fonálféreg fertőzés

fonal férgek

Tartalomjegyzék

Ellenőrző kérdések a Egyedszámuk az ízeltlábúakhoz és puhatestűekhez hasonlóan igen magas. A fonálférgeknek több olyan elsődleges tulajdonsága van, amely csak rájuk jellemző. Ilyen például a hengeres, megnyúlt, keresztmetszetben kör alakú testforma. Bőrizomtömlőjük csak hosszanti lefutású izomelemekből áll, nincsenek körkörös izmaik. Kiválasztószervük különleges felépítésű. A fajok egy része párzóhoroggal rendelkezik.

a paraziták testének tisztítási módszerei pinworm diéta

További, másodlagos bélyegeik más állatcsoportoknál is megfigyelhetőek, de elsődleges bélyegeikkel együtt sajátos jelleget biztosítanak a fonálférgeknek. Testüket felépítő sejtek száma nagy állandóságot mutat.

Navigációs menü

Ez a sejtszámkonstancia egyben azt is jelenti, hogy a fonálférgek regenerációra képtelenek. Kutikulájukat vedlés útján tudják eltávolítani. Néhány ízeltlábúhoz hasonlóan a fonálférgek hímivarsejtjei amőboid típusúak.

Embrionális fejlődésük rendkívül gyors, ivarszervkezdeményeik már igen korai fejlődési szakaszban elkülönülnek. Egyes szerveik sugaras szimmetria szerint épülnek fel.

Brehm: Az állatok világa / I. OSZTÁLY: FONÁLFÉRGEK (NEMATODA RUD.)

Képesek anabiotikus állapot kialakítására. Az érzékszervek kivételével szervezetükből a csillós sejtek szinte teljesen hiányoznak.

A fonálférgek testét a három csíralemezből kialakult szövetek, szervek építik fel. Emésztő szervrendszerük három szakaszos. Szájszerveik felépítése jól mutatja életmódjukat. Elkülönült légzési és helminták pinworm kezelése szervük nincs.

férgek gyógyszerei egy évig

A legtöbb faj váltivarú, ivari dimorfizmus is megfigyelhető. Több lárvaállapot közbeiktatásával érik el kifejlettségüket. A fonálférgek óriási alkalmazkodási képességük révén meghódították a legkülönbözőbb élőhelyeket, ott is képesek fennmaradni, ahol egyetlen más állatfaj fonal férgek.

Fonálférgek

fonal férgek Előfordulnak a tengerek mély rétegeiben, az édesvizek valamennyi fonal férgek, a félsós vizekben. Szélsőséges feltételek mellett is megtalálhatók, mint például szikes tavakban és hőforrásokban. A talaj többméteres fonal férgek is lehatolnak, de élnek még a sivatagokban is. Nagyrészük szabadon élő faj, és fontos szerepet tölt be a szervesanyag-lebontás folyamatában. Igen sok faj elsősorban baktériumokkal, gombákkal, algákkal táplálkozik, vagy elhalt szerves anyagban, ürülékben él.

Vannak ragadozók is, amelyek főleg kerekesférgekkel, medveállatkákkal, kistestű gyűrűsférgekkel vagy másfonálférgekkel táplálkoznak. Számos faj növényi nedvet szív. Szinte valamennyi élőlénynek van gazdaspecifikus fonálférge.

  • Elnevezés[ szerkesztés ] A fonálférgek nevüket cérnaszerűen vékony, hosszú testalakjukról kapták.
  • A videó lejátszását az Ön böngészője nem támogatja.
  • Parazita okozta
  • Magyarra átültette és kibővítette: dr.

A termesztett növényeken a gyökér, a szár, a gumó és a levél károsítása révén jelentős veszteséget okozhatnak. Vírus- fonal férgek és gombavektor szerepük sem elhanyagolható. Fonal férgek fonálférgek zsákmányt jelentenek az atkák, az ugróvillások, a hangyák, a rovarlárvák vagy egyes gombák számára, amelyek képesek megfogni őket.

Mivel testük anyaga fosszilizációra alkalmatlan, csak feltételezik, hogy a többi ősszájú állatcsoporttól már a kambrium időszakban elkülönültek. Lenyomataik 50 millió évesek, míg borostyánkőbe zártan 30 millió évvel ezelőtt élt fajok maradtak meg. A néhány fellelhető fosszília fonal férgek férgek nem ad elegendő információt a csoport törzsfejlődéséről.

Ősi eredetüket konzervatív és egyöntetű testfelépítésük bizonyítja.

A linkre való kattintással Ön el fogja hagyni a Felelős állattartás weboldalát.

Nem valamilyen magasabb fejlettségű csoport leegyszerűsödött formáját, hanem egy egyenes irányban, progresszíven fejlett taxont képeznek. Fejlettségüket jelzi a magasfokú életmódbeli differenciáltság.

fonal férgek

Az ősi hengeres testű férgek a laposférgekkel állnak rokonsági kapcsolatban. Szoros kapcsolatban állnak a buzogányfejűekkel is, de legközelebbi fonal férgek a húrférgek. Testüket a három csíralemezből kialakult szövetek, szervek fonal férgek fel.

Testhosszúságuk igen változó lehet, a legkisebbek az egy millimétert sem érik el, míg a legnagyobbak akár több méteresek is fonal férgek. A talajban szabadon élők általában mikroszkopikus méretűek, míg az állatokban élősködők ennél jóval nagyobbak.

Az egy fajhoz tartozó egyedek közül a nőstények mindig vastagabbak. Testük általában majdnem színtelen, csak a béltartalom ad némi színezetet. A bélcső és a test fala között lévő testüregüket gyakran kötőszövet tölti ki pseudocoel.

A testfolyadék nyomása a szilárd váz nélküli fonálférgeknek hidrosztatikai vázat szolgáltat. Testük tagolatlan, szelvényezetlen.

I. OSZTÁLY: FONÁLFÉRGEK (NEMATODA RUD.)

A test egyes szervei sugaras, míg mások bilaterális szimmetriát mutatnak. Testük végén ragadós anyagot termelő fonal férgek van. Testfelszínük külső kutikularétege általában sima, de előfordulhat rajta harántirányú redőzöttség is. Ez egyes fajoknál olyan kifejezett, hogy szelvényezettségnek tűnik.

A kutikula kinövései lehetnek serték, hólyagszerű duzzanatok vagy szemölcsök, az élősködőknél kapaszkodóhorgok. A serték elsősorban a vízben élőkre jellemzők. A Torquentia és Secernentia osztályoknál a test két oldalán fonal férgek kiemelkedések oldalmezők vagy oldallemezek futnak végig. A kutikula kollagénhez hasonló fehérjékből és keratinszerű anyagból áll, melyek különböző irányban fonal férgek rétegeket alkothatnak.

Az Ascaris fajok kutikulájában például kilenc réteget lehet elkülöníteni.

A Trichinella nemzetségbe tartozó férgek képesek állati és emberi bélcsatornában, izomzatban is megtelepedni. Az ebből adódó fertőzést szaknyelven trichinellosis-nak nevezik, amely az utóbbi 25 évben egyre inkább növekvő jelentőségű betegséggé nőtte ki magát. A trichinellák a legelterjedtebb, állatról emberre terjedő kórokozók közé tartozó fonálférgek. Emberbe elsősorban vadon élő állatok, vagy nyers, vagy nem kellően hőkezelt sertéshús fogyasztásával kerülhet be a féreg.

A kutikula funkciója a belső hidrosztatikai nyomás fenntartása, a mechanikai behatásokkal és endoparazitáknál a gazdaállat emésztőnedveivel szembeni védelem. Fejlődésük során négyszer vedlenek. Vedlés alkalmával a kutikula régi, felső rétegét eltávolítják az állatok.

A rákoktól és rovaroktól eltérően a fonálférgek fonal férgek a vedlések közötti időszakban is növekszik.

Sütik használata

Fonal férgek kifejlett állatok nem vedlenek, de a kutikula tovább nő. A kutikula rétegeit az alatta lévő epidermisznek megfelelő hipodermisz hypodermis termeli, amely a fonálférgeknél lehet egyrétegű, sejtes szerkezetű vagy sejthatárok nélküli, sokmagvú plazmatömeg syncytium. A hipodermisz fonal férgek a test hosszában megvastagodhat, léceket képezhet és az izomréteget hosszanti kötegekre tagolja. Általában dorzális, ventrális fonal férgek laterális léceket lehet elkülöníteni A lécekben futnak az idegtörzsek, illetve a két oldalsóban a kiválasztószerv.

Öt mód, ahogy a fonalféreg akár az Ön szervezetébe is bekerülhet

A hipodermiszsejtek magjai is itt, a lécekben találhatók. Mivel a test falában nincsenek körkörös irányban elrendezett izomrostok, a test mozgása jellegzetes hullámzó, kígyózó formát mutat. Minden izomsejtnek van egy, a hipodermiszhez kapcsolódó, összehúzódásra képes, fibrillumokat tartalmazó talprésze.

A fibrillumok aktin és miozin filamentumokból állnak. Az fonal férgek teste kontrakcióra nem képes, mert a miofibrillumok nélküli szarkoplazmát és a sejtmagot foglalja magába A testüregbe nyúló sejttest plazmája jelentős mennyiségű fonal férgek tápanyagot, glikogént tárol, fonal férgek a sejtmag is itt fonal férgek.

Minden izomsejt rendelkezik határozza meg a hemoparazitákat karral, amely a legközelebbi idegpályához kapcsolódik. Ez a kapcsolat az állatvilágban igen különleges módon, a megszokottól eltérően biztosítja az izomsejtek beidegzését. Nem az idegek viszik az fonal férgek az izomsejtekhez, hanem fordítva, az izomsejtek karjai veszik át az idegrostoktól.

A testüregben meghatározott helyeken és számban rögzült sejtek coelomacyta lehetnek, melyeknek szerepe a testbe bekerült idegen anyagok bekebelezése.

Fontos információk